Beléptünk a nehézségek kapuján - OPSZ elnökségi ülés

Idén vizsgázik az OPSZ. Kérdés ugyanis, hogy a kevesebb anyagi támogatás mellett, hogyan tudja fenntartani eddigi működését a Szövetség, mennyire érvényesül az önkéntesség elve, hogyan tudják a vezetők összetartani a tagságot – hangsúlyozta Dr. Túrós András az OPSZ január 20-án megtartott elnökségi ülésén. A testület – amely a költségvetésről még nem szavazott – elfogadta az első féléves Munkatervet, az idei Oktatási Programot és a vármegye elnevezés használatát.

Nem szavaztak, de annál többet beszéltek az elnökség tagjai az idei költségvetésről a január 20-án megtartott ülésükön. Miután az Országgyűlés még nem fogadta el a minisztériumok költségvetését, így az OPSZ idei támogatási összege sem végleges, de az már látszik, hogy az energia-és gazdasági válság, valamint az infláció, a Polgárőrséget sem kerüli el, így „takarékos” támogatásra számíthat a Szövetség. Mint Dr. Túrós András elmondta, a tavalyi támogatáshoz képest idén várhatóan, mintegy 11 százalékkal kevesebb összegből gazdálkodhat az OPSZ. Az elnök szerint, most kiderül, mennyire érvényesül az önkéntesség és az összefogás, valamint, hogy a vezetők mennyire tudják összetartani a tagságot, fenntartani az eddigi működést.

„A valóság az, hogy az egyesületek többsége 60-70 százalékon működik, ha ez lecsökken, miközben a bűncselekmények száma növekszik, akkor nagy baj lesz. Most beléptünk a nehézségek kapuján – fogalmazott az elnök, aki szerint mindannyiunk felelőssége a működés fenntartása.

Az OPSZ elnökének bevezetője után, a „takarékos” Munkatervet is érintve, sokan kértek szót. Tóth Gábor például úgy fogalmazott, a Polgárőrség most megmutathatja, mennyit ér a civil szervezetek között. Az igazgatási alelnök szerint, óriási a vezetők felelőssége abban, hogy mit mutatnak a tagság felé. Véleménye szerint, nem szabad azokat a programokat megvágni, amelyek az összetartozást és a képzést erősítik. „Most senkinek sem könnyű, de önkéntesek vagyunk és ez az állapot még mindig jobb, mint a ’90-es években volt” – hangsúlyozta Tóth Gábor.

Széles János, Tolna megyei elnök szorgalmazta, hogy a Polgárőrség tárgyaljon az önkormányzatokkal. Nem csak szövetségi és megyei, hanem egyesületi, helyi szinten is, „hiszen az önkormányzatoknak elemi érdeke”, hogy költsenek a közbiztonságra és támogassák a polgárőröket. „Most már a legtöbb helyen van technikánk, de nincs miből működtetni, nincs miből tankolni az új autóinkat” – fogalmazott Széles János, aki elismerte, megyei szinten is nagyon meg kell húzni a nadrágszíjat.

„Most aztán nem szabad elengedni az egyesületek kezét” – ezt már Kardos Pál hangsúlyozta. Az OPSZ általános, oktatási és önkormányzati elnökhelyettese úgy vélte, nem csak az önkormányzatok, hanem a helyi vállalkozók felé is nyitni kell, mert „nem hagyhatjuk a Polgárőrséget tönkre menni” – mondta.

A továbbiakban hozzászóló elnökségi tagok is mindannyian hitet tettek amellett, hogy nem szabad elengedni az egyesületek kezét, hogy minden eddiginél fontosabb az őszinte kommunikáció a tagsággal, valamint hogy a szakmaiságból nem szabad engedni, „nem szabad megadni magunkat.” Mint elhangzott, új helyzetben, új személetmóddal továbbra is sikeres lehet a Polgárőrség.

Dr. Túrós András a „vita” lezárását követően hangsúlyozta, az őszinte párbeszéd híve, ezért minden polgárőrnek tisztában kell lennie a Szövetség valós helyzetével. „Minden lehetőséget ki kell használnunk a politikusoknál való lobbizáson át, a pályázatok figyelésén keresztül, a helyi vállalkozók és önkormányzatok megkeresésig.

Költségvetés

A jelenlegi tervezet szerint, idén a Polgárőrség 11 százalékkal kevesebb összegből gazdálkodhat, mint 2022-ben. A megyei szövetségek költségvetése 14 százalékkal csökkenne, ugyanakkor 100 millió forinttal növekedne a cégautó adóra szánt támogatás, ez azt jelentené, hogy az OPSZ egyesületenként egy autónak a cégautó adóját állná. A béremelés mértéke 14 százalékos lenne, ugyanakkor nem zárható ki a létszámleépítés.

Oktatási Program

Tekintettel arra, hogy most mindennél fontosabb a polgárőrök szakmai képzése, az elnökség elfogadta az OPSZ idei Oktatási Programját, amely letisztultabb az elmúlt évek Programjához képest. Takarékosabb, de hatékonyabb. Tartalmazza a határvédelmi, a gondoskodó polgárőrök, az ifjú, a motoros, a lovas és kutyás, valamint a drónnal szolgálatot ellátó polgárőrök képzését, a vezetők oktatását és az e-learning rendszer alkalmazását.

Munkaterv

A most elfogadott I. féléves Munkaterv számol a Március 15-i ünnepséggel; a májusi, évi rendes Küldöttgyűléssel, az Apró Polgárőrök Programmal, a közlekedésbiztonsági és vezető képzésekkel és egy, a Parlamentben megrendezendő Országos Polgárőr Nappal. Az OPSZ azonban a végleges költségvetés ismeretében, fenntartja a „műsorváltoztatás jogát”.

A korábban meghirdetett 12 pont

Az elnökség tájékoztatót hallgatott meg a korábban az OPSZ elnöke által meghirdetett 12 ponttal kapcsolatban. A megyei tapasztalatok azt mutatták, hogy a Polgárőrség hitvallását magáénak vallják a megyei koordinátorok és a polgárőrök. Az összejövetelek nagy létszámmal, jó hangulatban zajlottak le novemberben és decemberben. Az előadók és a résztvevők az összefogás fontosságát hangsúlyozták, vagyis a polgárőrök érzik és értik az idei esztendő várható nehézségeit.

Határvédelem

Az elnökség elé tárt jelentés kitért arra, hogy az OPSZ legnagyobb tavalyi kihívása a határvédelmi szolgálatok megszervezése volt. „Ezt a csatát megnyerte a Polgárőrség.”

Mint elhangzott, az elnökség a közeljövőben egy határozatban ismeri el minden, a határok védelemben résztvevő, polgárőr munkáját. Az elnökség azonban a jelentést kiegészítésre visszaadta a Határvédelmi Tagozat elnökének. A kiegészített jelentésnek tartalmaznia kell Bács és Csongrád megyén kívül azt a sok-sok szolgálati órát is, amelyet a teljes déli határszakaszon, valamint az ukrán határ mentén végeztek a polgárőrök.

Vármegye elnevezés használata

Az elnökség tudomásul vette azt az előterjesztést, amely az Alaptörvényben meghatározott vármegye elnevezés használatáról szól. Eszerint, a következő közgyűlésükön a megyei szövetségeknek módosítaniuk kell az alapszabályukat és a nevükben a megyére utaló elnevezést, vármegyére kell cserélniük.

Ifjúsági tábor

Horváth Róbert, honvédelmi és ifjúsági alelnök arról tájékoztatta az elnökséget, hogy idén július 31-e és augusztus 5-e között rendezik meg az ifjúsági mentorképző tábort, amelybe minden megyéből három fiatal polgárőrt várnak. Céljuk, hogy minden járásban legyen legalább egy képzett járási ifjúsági referens, aki együttműködésben a járási koordinátor társa lenne. Amennyiben az anyagi támogatás is rendelkezésre áll, folytatni szeretnék az Ifjúsági

Centrumok találkozóit is.

Életmentő Érdemérem

Az elnökség jóváhagyásával Életmentő Érdeméremben részesül az a két újteleki polgárőr, aki az Újév első napján kimentett egy ájult embert egy füsttel teli házból.

Tagfelvétel feltétellel

Az OPSZ a tagjai közé fogadta a Budapest XV. kerületében működő, Tegyünk Együtt a Kerület Közbiztonságáért Polgárőr Egyesületet, azzal a kitétellel, hogy az egyesület nem használhatja rövidítve, mozaik szóként, az egyesület nevét, mert az abban a formában megtévesztő.

Bakonyi Ágnes, OPSZ